A fiú, aki naponta egyetlenegy másodpercet rögzített az életéből egy egész éven keresztül – íme, az eredmény!
A másodpercek fontosságának tudatosítása. Pofonegyszerű, mégis elképesztően érdekes.
A másodpercek fontosságának tudatosítása. Pofonegyszerű, mégis elképesztően érdekes.
„Anyu, ez a néni bácsi? Csak mert olyan magas...”
Hallottál már az erősebbik nemet fenyegető durva kórságról, a férfiinfuenzáról?
Kíváncsi vagy, miket jegyzetel le titkosan egy gyerekjogász a heti WMN-értekezleteken úgy, hogy a többiek még csak nem is sejtik?
Glenn Medeiros megvan? És ha úgy kérdezzük, hogy „Nothing's gonna change my love for you”? – Lassúzás a diszkólámpa fényénél? Derékról fenékre csúszó remegő tinikéz? Ugye? UGYE? Isten hozott a WMN-en, Szatmári, vagyis Főzelékes Feri! Nem is kezdhetnél jobban nálunk, mint egy kis romantikával, és ezzel az isteni lencsesaláta recepttel...
Ha tudni akartad, mennyit kell vetkőznöd vagy beszélned ahhoz, hogy ledolgozd a karácsonyi traktát... (Tudni akartad.)
Na, hogy telik? Hogy telik az ünnep? Szentesi megírta, milyen az övé, és én szerkesztés közben hangosan röhögtem. Aztán felolvastam a családnak... hadd nevessenek ők is. Persze mindannyian tudtuk: ez az egész amellett, hogy vicces, nagyon megindító is. Én DTK voltam, ez meg Szentesi Éva karácsonyi naplója: