„Hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról az ajtókról, amik minket egyértelműen nyitva várnak, és azokról az emberekről, akik ugyanott zárt ajtókkal találkoznak.”

Az elemi cél, lehetőség szerint, „visszagondozni” a gyereket a vér szerinti családjába, ahonnan valamilyen okból ki kellett emelni őt. De mi van, ha ez a gyereknek nem jó?

„Bikinibe öltözött szép (vékony, fiatal, szőrtelen, hosszú hajú) lányok tátogása kilencvenes évekbeli magyar slágerre, majd lassított vonulásuk szinti zenére egy ABC polcai között… Így kezdődik, s nekem már ehhez tajt részegen fürdősóra kellene szívnom öngyújtógázt, hogy megközelítő tripet tudjak fantáziálni, ami ezután jön, az az igazi ámulat.” Dr. Gyurkó Szilvi esete Icukával.

Súlyos és fontos írás Sebestyén Esztertől.

Hová tűnik az emberség?

Kik fogják így tanítani, terelgetni a jövő egyetemistáit? Kik viszik majd előre a tudományos kutatásokat?

Testszégyenítés – a másik oldalról.

„Melegnek lenni Magyarországon olyan érzés, mint hívatlanul beállítani egy előkelő partiba az edzőruhánkban.” Péter újságíró. Magyar. Meleg. És így érzi magát most, a Coca-Cola plakátjai miatt kialakult botrány kapcsán. Az ő vendégvéleményét közöljük: