„Nekem ugyan nem volt hormonálisan megterhelő a kezelés, de rengetegen vannak, akiknek az. De vállalják újra meg újra. Lelkileg sem lehet egyszerű a sikertelen próbálkozás(ok) után ismét összerakni magukat és úgy dönteni, hogy nem adják fel, újabb harcba kezdenek, csak mert annyira szeretnének életet adni, anyává, családdá válni. Éppen ezért teljesen érthetetlen számomra, amikor ezt a nehéz testi-lelki vállalást bárki élet ellen valónak tartja, és megkérdőjelezi, hogy nem a legnagyobb szeretet és önzetlenség, életigenlés hajtja azt, aki végigcsinálja.”

Egy repülőgép-szerencsétlenségnek kommunikált űrtragédia, amiről csak harminc év elteltével derült ki, hogy igazából semmi nem az volt, aminek látszott. Még Bajkonur sem Bajkonur…

„…hat fiúból legalább egy átél szexuális bántalmazást a tizennyolcadik születésnapja előtt – a felnőtt férfiak körében végzett felmérések pedig ennél is nagyobb számot mutatnak: minden negyedik férfinak van olyan szexuális élménye, amit kényszerként, kényszerítésként, nem akart szexuális cselekményként ír le.” Mégis: a fiúk ellen, férfiak által elkövetett abúzuseset többsége rejtve marad. Dr. Gyurkó Szilvi cikkéből kiderül, miért:

Kolléganőnk visszagondol a húsz évvel ezelőtti traumatizált szülésére, és eltöpreng a kismamák jelenén:

Hány éves korától döntheti el az ember, hogy akar-e élni?

Az élményalapú STEM/STEAM mindkét nem számára lehetőséget ad arra, hogy a felfedezéssel átitatott tanulással közelebb kerüljenek száraznak hitt tantárgyakhoz, és a közös problémamegoldás, együtt gondolkodás során a nemi sztereotípiák kikopjanak.

Online oktatás a romatelepen.

„A gyerekek a társadalom tagjai, itt élnek körülöttünk, hatnak rájuk a felnőttek ügyei, de az életet mintakövetéssel tanulják. A szülők, a családjuk, azok az emberek, akik a gyerek számára mintát és példát jelentenek, – a legerősebb hatás, ami befolyásolja őket.” Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása arról, ki hogyan hat a gyerekekre, és mit jelent a veszélyeztetés.