Hrutka János utálja az előítéleteket, rombolja is őket, ahol éri: például ebben a riportjában azt mutatja be, hogyan is néz ki a focistafeleségek valódi élete, mit adnak fel azért, hogy párjuk sikeres lehessen – és hol találják meg ebben önmagukat és a saját álmaikat. Elgondolkodtató, annyit mondhatunk.
„Jobb hellyé tenni másoknak a világot, ez nekem az éltető energia” – mondja Surányi Judit szociológus, kultúrantropológus, aki 2017-ben volt a SzuperWMN-díj civil jelöltje. De mihez kezd egy vérbeli aktivista, amikor a járvány miatt sok tekintetben ő is parkolópályára kerül?
Öt várandósságból egy vetéléssel végződik. Gyakori trauma, mégis alig-alig merünk beszélni róla, mintha bárkinek is a hibája, szégyene volna (NEM AZ!), és az érintettek sokszor magukat okolják a történtekért. Riportunk főszereplői e káros tabusítás ellen dolgoznak, és mert a férfi orvos, a gyakorlatban is igyekszik segíteni azokon a párokon, akik hasonló helyzetbe kerültek, mint ők a felségével korábban.
„Ha olyan nagy testképharcos vagy, miért viselsz fűzőt?” Billie pedig elegánsan felel: „Azért, mert azt csinálok, amit akarok.”
Anasztáziát azt követően bocsátották el a munkahelyéről, hogy a vezetőség számára kiderült, meleg. Az LMBTQ-emberek nemcsak a mindennapi életükben, de a munkaerőpiacon is súlyos diszkriminációnak vannak kitéve, holott a legújabb felmérések szerint a munkahelyi kirekesztésüknek súlyos gazdasági következményei is vannak.
„Nem vagyunk egyformák? Nem minden férfi és nő ugyanolyan? Nem mindenki »csak« férfi vagy nő? Nem mindenki fér bele a keretekbe? Így van, és teljesen oké. Részemről ennyi lenne a »gendersemleges« nevelés” – Szabó Anna Eszter és F. Lassú Zsuzsa szexuálpszichológus, egyetemi docens beszélgetéséből született némi gondolkodnivaló.
„Ez a helyzet egy búra alá helyezi ezeket az édesanyákat, és egy csomó mindentől meg vannak fosztva ezáltal.” Nyitott hozzáállással, kérdezéssel mi is tehetünk azért, hogy a sérült gyereket nevelő szülők kikerüljenek a búra alól. Olvassátok el, hogyan érdemes elkezdeni.
Azok, akiknek nincs pénzük betétre vagy tamponra, kénytelenek kényszermegoldásokhoz folyamodni, és akár papír zsebkendővel, vécépapírral, koszos ruhákkal, zoknikkal, rongyokkal, pisis pelenkákkal vagy több alkalommal felhasznált, és kimosott, egyszer használatos betétekkel átvészelni ezeket a napokat.