Komposztálni hasznos és jó. És akkor sem kell lemondani róla, ha nem családi házban élünk. Szerzőnk hasznos tippjei következnek:

Számít, hogy valaki milyen fotóval jelenti be a csodás hírt, hogy anyává vált? Tóth Flóra szerint igen…

Lelkileg is megterhel minket a hőség vagy a szmog, a természeti katasztrófákról nem is beszélve. Hogyan készüljünk a ránk váró kihívásokra? Szakértők szerint egyéni és közösségi szinten is sok a teendő, ha boldogulni akarunk.

Hogyan alakult az elmúlt két évben a társadalom viszonya a járványhoz és az ahhoz kapcsolódó jelenségekhez; miért szkeptikus az oltásokkal kapcsolatban a magyarok egy része (spoiler: 28 különböző ok miatt); mitől függ a maszkviselési hajlandóságunk; hogyan alakult a különböző vakcinatípusok „népszerűsége”, és hogyan állunk a teszteléshez? És: mikor lesz már vége? Filákovity Radojka Koltai Júliával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgetett.

A kezdetekben szerepet játszott egy pulikutya, egy rádióműsor meg egy Zsiguli. És persze sok elszánt ember, akik operáltak, ápoltak, kutattak, felajánlottak, gyógyultak, támogattak. Ezzel a cikkel őket ünnepeljük. Érintettekkel és dr. Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával beszélgetett Milanovich Domi.

„Hiszem, hogy együtt, összefogva ki tudunk állni hétfőn az oktatásért, a gyerekekért, magunkért, a jövőért – pártoktól és pártállásoktól teljesen függetlenül.”

Mintha csak a magyar népmesék egy különösen kedves epizódja lenne ez az okos és szorgalmas lányról, aki a szíve mélyén pontosan tudta, mit szeretne az élettől, és addig járt utána, amíg meg nem valósult a legszebb álma. Az erdélyi Jánosi Matilda történetét Kégl Ági hozta el nektek.

„Hiszen mi is történt? Egymástól teljesen független emberek kérdés, kérés vagy előzetes figyelmeztetés nélkül ítéletet hoztak rólam mint emberről és mint nőről. A testem fizikai valója, korlátai és a bénult végtagok értékmérővé váltak. Mintha megszűntem volna nőnek lenni, mert nem tudom egyedül széttárni a lábam egy férfi előtt.”