Lehet-e rehabilitálni Johnny Deppet? (Vélemény) – Rendhagyó születésnapi „köszöntő”
A színész ma 59 éves, és lehet, most máshogyan ünnepel. Szentesi Éva írása jön:
A színész ma 59 éves, és lehet, most máshogyan ünnepel. Szentesi Éva írása jön:
Ezt gondolja a WMN-csapat két kisgyerekes anyukája az elmúlt napok legnagyobb netes szenzációjáról, Lajos herceg kiborulásáról a királynő jubileumának ünnepségén.
„A pedagógusnap most azért is lötyög a naptárban, mert ha a bajban nem számíthatunk egymásra, miért akarnánk együtt lenni az örömben? Miféle ünnep az, ahol egymást cserben hagyó idegenek koccintanak?” – kérdezi vendégszerzőnk, utalva arra, hogy miért nincs teljes összefogás a pedagógusok ügyében, akik hosszú hónapok, de inkább évek óta küzdenek a gyerekeink jövőjéért? Mi is ezt kérdezzük.
Akár szerethetnénk is a pedagógusokat. Akár fontos is lehetne nekünk (mindannyiunknak), hogy hogy vannak és hogy érzik magukat. Akár együtt is érezhetnénk velük. Akár meg is becsülhetnénk őket. Akár lehetne a közös társadalmi felelősségünk is, hogy jól legyen mindenki, aki gyerekekkel foglalkozik, a szülőktől kezdve a nagyszülőkön át az óvodai és iskolai szakemberekig. Lehetne így is.
Az LMBTQ-fiatalok „átnevelését” célzó reparatív terápia óriási károkat képes okozni. Szerzőnk, Kanicsár Ádám András az itthoni helyzetnek járt utána:
„Ennyi pénzért, egyetemi végzettséggel ilyen munkát végezni egyszerűen nem éri meg” – mondja gyógypedagógus szerzőnk, mi pedig nem tehetünk mást, mint feltesszük magunknak a kérdést (ami őt is kínozza): ha nem változik semmi, akkor holnap vajon ki lesz a kihívással élő gyerekekkel, emberekkel?
Biológusként indult, aztán kutató lett, ma pedig biobankár, akinek a munkássága komoly hatással lehet például a gyermekonkológia fejlődésére. Hogy mi az a biobank? Ez is kiderül az interjúból; olvassátok el ezt a beszélgetést, és ismerjetek meg egy igazi „tudományos forradalmárt”, dr. Tuboly Esztert!
Az amerikai alaptörvény 1791-ben elfogadott második módosításában olvasható, hogy az állampolgároknak joguk van saját fegyvert tartani és hordani. Ez a törvény tehát a XVIII. századi viszonyokra íródott, amikor az emberek sokszor valóban csak saját fegyverükkel védhették meg magukat a katonáktól vagy a fosztogatóktól. Miért nem aktualizálják hát a törvényt annak ellenére, hogy gyakoriak a tömegmészárlások: legutóbb négy napja gyilkolt meg egy férfi 19 kisgyereket, két tanárt miután a saját nagymamáját is meglőtte. Amerikában élő szerzőnk írása: