„2014 óta nem évülnek el a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények. Ha tippelni kellene, mit mondanátok, hány ilyen ügy indult azóta? Hány bántalmazó személyt vontak felelősségre azért, mert korábban szexuális erőszakot követett el egy gyerekkel szemben? Nem kell hozzá a két kezünk, hogy összeszámoljuk. De még egy sem. Pedig szuper szigorú szabályunk van. Mégse megyünk vele semmire” – olvasd végig dr. Gyurkó Szilvi írását:

Számtalan esetben anyagi akadálya van annak, hogy egy kapcsolati erőszakot elszenvedett áldozat érvényesíteni tudja a jogait – állami támogatás hiányában ilyenkor jelenthet megoldást a Patent Egyesület kezdeményezése.

Még nagyobb tanárhiányhoz, sőt az oktatás teljes összeomlásához vezethet, ha ez a törvény hatályba lép.

A perinatális veszteséget még ma is óriási tabusítás övezi, ami az érintettek számára megnehezíti a feldolgozást. Ennek a tabunak a megdöntését tűztük ki célul azzal, hogy ezentúl rendszeresen mutatunk be olyan érintett nőket és családokat – és az egyéni útjukat a feldolgozásban –, akik megmutathatják: senki sincs egyedül ebben a fájdalmas folyamatban.

„Kedves Szomszéd! Szüntesd meg a zavaró zajt, ami miatt nem tudunk pihenni, különben az épület üzemeltetőihez fordulunk.” Zavaró zaj = két kisgyerek.

Csak a tavalyi évben több mint ezerháromszáz új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. De vajon hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Egy érintett édesanya elmesélte nekünk, miért is költöztek az osztrák határhoz.

Nagy a hajtás a suliban, és nincs támogatása senkinek, ha azt érzi, elfáradt, motivációt vesztett, vagy bántják. Reakció jellemzően akkor van, ha botrány kerekedik. Ilyenkor aztán vagy elbagatellizálják, ami történt, szőnyeg alá söprik, vagy megpróbálnak megszabadulni a „problémás gyerektől”. Miközben pontosan tudjuk, hogy senki nem jókedvéből „hülye”.

Környezetkímélő, kényelmes, szép és nem fújja el a farkas: mi az? Szalmabálaház: a jövő (és jelen) építészetének egyik nagy lehetősége.