„Sehol sem vagy jó, sehogy sem vagy jó. Mi, férfiak egy présben vagyunk, és azt még a Terminátor sem bírta ki.” Herczeg Zsolt véleménye és érzései a változóban lévő férfiszerepekről:
A súlyossá vált szemhéjak lecsukódnak, az arcon földöntúli nyugalom terül el, a lakásban pedig végre csend lesz. A szülő végre elgondolkodhat azon, mennyi mindent jelent ez a végtelen biztonságban való alvás, és az egy-egy rezdülés, ami a gyermeke arcán átsuhan.
Herczeg Zsolt annak próbált utánajárni, hogy miért lett a mi generációnk számára olyan nehéz a gyereknevelés. Vajon mi változott nagyanyáink korához képest? Egyszerűbb lett az élet vagy bonyolultabb? (A cikk elolvasása után pedig kíváncsian várjuk kommentben a ti gondolataitokat is ezzel kapcsolatban!)
Neked mi (volt) a legnagyobb félelmed a gyerekneveléssel kapcsolatban?
Meg kellene tanulnunk elengedni a gyeplőt, nem kisajátítani a gyerekkel kapcsolatos teendőket, és legfőképp: nem ítélkezni! Mai újraolvasónk egy nagyon fontos témáról.
Sírás a meghatottságtól, sírva röhögés csak úgy, kaotikus reggelek és csillámló hímtaggal megáldott játék lovak – Tóth Girlzonboard Flóra így (nem) készül arra, hogy iskolás szülő lesz.
Kész csoda, hogy az emberiség nem pusztult ki!
Meg kellene tanulnunk elengedni a gyeplőt, nem kisajátítani a gyerekkel kapcsolatos teendőket, és legfőképp: nem ítélkezni!
Vírusmentes szöveg a Herczeg Zsolttól megszokott vidám stílusban. Pedig az egyik gyereke bilinek nézte a trambulint.
„Nem plázába kellene hordani ezeket a gyerekeket” – jegyzi meg a néni »jószándékúan« persze az anyukának szánva. További vicces és kevésbé vicces jótanácsok szülői szemszögből. Meg magyarázat arra, hogy miért voltak a gyerekek a plázában (ami nyilván botrányos).