Hajnali fél három – Bent meleg van. De már nem az enyém
Csak 141 szó. De úgy süt belőle a fájdalom, hogy alig bírtuk elolvasni.
Csak 141 szó. De úgy süt belőle a fájdalom, hogy alig bírtuk elolvasni.
Levendulafürdő, amely ezúttal nem lila. Hanem vörös. Vérvörös.
Mit ajándékozol annak, akinek mindene megvan? Edit édesapja a héten töltötte be a hetvenedik évét. És a család összefogott, hogy megvalósítsa apa egyik régi-régi álmát.
Na, hogy telik? Hogy telik az ünnep? Szentesi megírta, milyen az övé, és én szerkesztés közben hangosan röhögtem. Aztán felolvastam a családnak... hadd nevessenek ők is. Persze mindannyian tudtuk: ez az egész amellett, hogy vicces, nagyon megindító is. Én DTK voltam, ez meg Szentesi Éva karácsonyi naplója:
Vigyázat! Csak a cikk elolvasása után kommentelhető a tartalom!
Főzz egy teát, tegyél bele mézet, bújj be egy puha takaró alá, gyújts gyertyát – és olvasd el ezt.
Sok minden miatt szeretjük a WMN-t. De az egyik legfontosabb ok, hogy igazi barátságok születnek munka közben. Ismerjétek meg Judit és Sára barátságának történetét... és egy nagyon finom zacskós fánk receptjét. Igen, zacskósét.
Van valami a levegőben... Te is érzed?
Tanulni, tanulni, dolgozni, dolgozni... mindhalálig.
Valami van a levegőben. Valami, ami éjjel... ja, tudjuk, mi az: hát a szeretetszag! Zsebkendőket elő, Borcsa összegyűjtötte a kedvenc idei karácsonyi reklámjait. És még az ő szeme se maradt szárazon. Pedig... a Borcsa sose sír.