Kégl Ágnes: Negyven lettem – mi közöm ehhez a számhoz? – WMN-naplók
Az emberélet útjának felén…
Az emberélet útjának felén…
A válás utáni vákuum, egy új élet felépítésének erőfeszítése, és a körülötte nyüzsgő világ valószerűtlensége úgy jelenik meg a Körvonal-trilógiában, ahogyan még soha sehol.
Kolléganőnk kétségbeejtő helyzetbe került, a vérnyomása pedig az egekbe. Te mit tanácsolnál neki, hogy tudna belassítani egy kicsit?
„Én is elhatároztam, hogy tutibiztosan nem fogok lehányt pólóban agonizálni az újszülöttel a mellemen, aztán mégis megesett, és a legdurvább, hogy egyáltalán fel sem tűnt.” Szóval csak óvatosan azokkal az „én aztán SOHA…” kezdetű kijelentésekkel!
„Milyen harmincasként megözvegyülni? Szürreális. Mások ilyenkor mennek férjhez vagy tervezgetik a gyerekvállalást. A barátnőim izgatottan jártak babamozira, meg menyasszonyi ruhát próbálni, én a hagyatéki eljárást intéztem, meg az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást.”
Milyen tanácsot adnátok a kétségbeesett szerzőnek?
„Mert az anyukám még mindig ott vár az iskola előtt egy színevesztett piros kabátban, és egy csoki van a kezében, a világ legfinomabb csokija. És akkor majd újra az ölébe ülök, és ő átkarol engem, és talán azt fogja mondani, hogy »nincs semmi baj, kisfiam, jól csináltad«.”
Tudjátok, mire jöttem rá? Hogy inkább tartson x-y vadidegen pocsék anyának, mint hogy a gyerekem autó alá rohanjon. Inkább érezzék miattam magukat minden idők díjnyertes anyukáinak tömegek, mert nekik megy póráz nélkül, nekem meg nem. De nem kockáztatok.
Hogy mitől olyan imádni való a ma 41 éves színésznő? Például, mert anyatejet fej titokban egy olvasópróbán (és lebukik), vagy mert kétgyerekes anyaként meztelenül ugrabugrál a kertjükben. Meg azért is, mert nyíltan beszél a depressziójáról, és a Twitteren kérte meg a férje kezét.
Fontos lenne rájönnünk: az, hogy milyen a szülés, nem az anyát minősíti, hanem a rendszert, a társadalmat. Épp ezért nem magánügy.