Kellenek-e barátok? Kellenek. Kell-e mindnekinek stabil tagokból álló baráti kör? Elsőre rávághatnánk, hogy természetesen igen, de ez a kérdés már jóval összetettebb, mint az előző. A válaszhoz pedig érdemes megvizsgálni a személyiségünket, az élethelyzetünket, és azt is, milyen irányba szeretnénk még fejlődni. Takács Dalma a floater friend, azaz „lebegő barát” jelenségről írt.
„Ozzy az egyik utolsó igazi rocksztár – és egy igazi túlélő. A Sabbath hatása még most is ott lüktet minden riffben" – mondta róla Dave Grohl.
2015 egyik legnagyobb bestsellere nem regény, önéletrajzi könyv, romantikus irodalom volt, hanem – kapaszkodj meg – egy színező, amit felnőtteknek terveztek. A trend pedig azóta is felfelé ível: mára már Harry Styles-os és ördögűzős kifestőt is vásárolhatunk magunknak. Mielőtt azonban elkönyvelnéd ezt egy újabb hülye hóbortnak, jobb, ha tudod, az idegtudomány kutatói is erre esküsznek.
Nemes tulajdonság, ha valaki képes felismerni a hibáit, és az egóját háttérbe szorítva bocsánatot tud kérni. Azonban fontos, hogy ezt mértékkel tegyük, máskülönben a mea culpa alárendelődő, szorongásoktól fűtött viselkedésbe csaphat át. De hol a határ a kettő között?
Semmihez sem fogható nemzeti park terül el Délkelet-Kaliforniában, az északi Mojave-sivatagban. A Death Valley, azaz a Halál völgye a bolygó legforróbb pontja, mégis, szépségével kalandorok millióit vonzza magához. Aki egyszer itt járt, nem tud szabadulni az élménytől, hogy valami igazán földöntúliban lehetett része.