Az Európai Unión belül Magyarországon az ötödik legmagasabb az elvégzett császármetszések aránya. Mikor indokolt a császármetszés? Hogyan zajlottak ezek a műtétek régebben? És ma? Szakértővel jártuk körbe ezt a sokunkat érintő témát:
Kolléganőnk gyermeke Waldorf-iskolába jár, és a Szent Iván-éj ünnepének apropóján elmeséli, hogyan vált a tűzugrás a sok szempontból különleges évzáró részévé náluk.
„Fogják az adott nőt, és atomjaira szedik. Lihegnek, nevetnek rajta. Bedobják a közösbe, hadd lihegjen és nevessen más is. Ha nagyon rezeg a léc, hozzáfűzik, hogy amúgy gyönyörű.”
„Én, aki elvileg mindent megtennék a gyerekemért, arra nem vagyok képes, hogy megértsem, miért jelent neki jelenleg a világnál is többet ez a sport?! Ha szélsőségesen elutasítok mindent, amire a politika ráteszi a kezét, azzal gyakorlatilag hagyom, hogy einstandolja, a kezére játszom, és ugyanolyan szélsőséges vagyok, mint akik lehazaárulóznak. Aktívan közreműködöm abban, hogy a megosztottságunk egyre mélyebb legyen. Puff neki. Ez az igazság.”
„Fodrásznál azt mondja a szakember: ebből a hajból sok jót nem tudok kihozni. Diagnózisra várva kijön az orvos és azt mondja: gyorsan lakjon jól, mert ezután semmi jót nem ehet. Barátnő (?) így szól: láttam a pasid egy másik, nagyon csinos csajjal reggel a villamoson, csak hogy tudd. Jé, mennyibe került ez a cipőd, mert olyan olcsónak látszik, de azért nem rossz. Piros rúzst viselsz? Amúgy nem rossz, bár csak hófehér fogúaknak áll jól.” Szabó Anna Eszter az édesanyjával, Kazimir Ágnes pszichológussal beszélgetett az örömrontó emberekről.