Magyarországon jelenleg is negyedmillió nő él bántalmazó kapcsolatban, hetente egy nővel pedig végez korábbi vagy jelenlegi partnere. Bár egyre többet tudunk az erőszak természetéről, a túlélőnek messze nem csak a bántalmazójával kell megküzdenie, ha szabadulni akar a kapcsolatból.
Mihez kezd egy lány a XIX. század végén, aki nem a jövedelmező házasságban látja jövője kulcsát? Hát ír! Edith Wharton nem engedett a kor által rászabott szerepeknek, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, az idő végül őt igazolta. Ismerjétek meg a történetét!
Észrevetted már, hogy a telefonod hangalapú asszisztense, a kedvenc bútorboltod honlapján a chatbot, de még a robotporszívód is nő? Ha most csak legyintenél, elmondjuk: a társadalmunk egészére hatással van, hogy milyen neműnek ábrázoljuk a mesterségesintelligencia-alapú botokat.
A Jogos önvédelem című Netflix-dokumentumfilm legnagyobb tanulsága, hogy sajnos még mindig nem mindegy, egy nő vagy egy férfi próbálja meg magát megvédeni az erőszakos partnerével szemben.
„Az egyik dolog, amit a szüleim tanítottak nekem, és amiért mindig hálás leszek, az, hogy soha ne hagyjam, hogy bárki más határozzon meg engem. Nekem kell meghatároznom önmagam” – vallotta Wilma Mankiller, aki figyelemre méltó élete során végig hű maradt ehhez.