Mi történik egy olyan társadalomban, amelyik elzárja magát minden külső hatástól több száz éven keresztül? Milyen emberek nőnek fel egy ilyen társadalomban? Aki mégis kívülről érkezik, hol talál helyet, milyen megpróbáltatások várnak rá? Megjelent egy minden szempontból izgalmas ifjúsági regény, és Kurucz Adrienn a szerzővel beszélgetett:
„Rendkívüli asszony volt és rendkívül népszerű, magába bolondított mindenkit, férfiak és nők versengetek a figyelméért. Így aztán mindenkit sokkolt, hogy 1951. február 12-én férjével együtt meghalt.” Kettős öngyilkosság történt vagy a férje ölte meg Bajort? Erről is szó volt azon a sétán, amit szerzőnk jó szívvel ajánl:
Ki lehet-e mondani a mai világban, hogy „feladom”, vagy inkább köntörfalazni kell és kifogásokat keresni, esetleg tolni tovább a szekeret hegynek felfelé? Mi történik, ha valaki beismeri, túl sok áldozattal jár számára egy feladat (egy házasság működtetése, egy cél elérése, egy munkakör)? Ezen töprengett el Kurucz Adrienn.
Harminckilósan, tífuszosan jött haza a koncentrációs táborból. Apja meghalt, a családja nagy része szintén. Anyja és testvérei emigráltak a háború után, mert a házukat is elvették tőlük. Nem a nulláról, hanem úgy mínusz ezerről kezdte újra az életét. És lett az egyik legnagyobb nevettető Magyarországon, miközben igyekezett féken tartani a démonjait.
„Lya, a démon” – Még halála után is ilyen címmel írtak róla a korabeli lapok. Pedig gyűlölte a férfifaló végzet asszonya szerepet, amit ráosztottak filmen és életben egyaránt. Egy rendkívül tehetséges, nagyon szomorú asszony volt valójában Putty Lia. A Kanadában élő dédunokája mesélt Kurucz Adrienn-nek róla.