„A zeneipar által évtizedek óta gúnyosan emlegetett (sőt: olykor cinikusan erősített) sztereotípia, a cicaharc helyett itt barátság van, közös alkotás és összefogás. Kedvenc női előadóink nem tesznek lakatot a szájukra!”
Nem azt akarom mondani, hogy abban reménykedtem, hogy a Puskás Ferenc Stadion fölött megjelenik Szent László, kardjával átszúrja a labdát, amikor a portugálok támadnak, és ad a nevemben egy tockost Pepének – csupán azt, hogy az egy nagyon csúnya és szomorú élet, amiben reménykedni sem lehet.
Csepelyi Adri kaszál. Mármint igaziból, kézzel. És közben mindenféléket tanul az életről.
Ez a cikk a futballról szól. Tényleg.
Ehető-iható virágok, nyomolvasás és saját természetfilm-forgatás, megfelelő öltözék és avatatlan szem számára észrevétlen állatok: Csepelyi Adri tippjeit olvasva legszívesebben máris indulnál a természetbe – még akkor is, ha korábban eszedbe se jutott volna ilyesmi!