„Ha valaki átjött volna, és azt mondja, hogy menj, és feküdj be a kádba, addig én ott ülök a gyerek mellett, hozd rendbe magad…”
„Mert azon gondolkodtam, hogy tök komolyan, szépen megírt egy cikket, és akkor én azt a fingás elé vagy után rakjam be?”
Beszélgetni valakivel tét és show-elemek nélkül.
„Van ebben valami végtelenül felemelő: látni, ahogy egy apró kis élőlényben munkálnak az ösztönök […], és neked mindössze annyi a feladatod, hogy biztonságban tartsd, amíg képessé válik az önálló életre” – lelkendezik Csepelyi Adri kolléganőnk, aki ezúttal egy örvösgalamb-fiókát pátyolgat:
Karszalagseftelés, vezérőrnagyi elhatárolódás, elveszített körmök, barátok és Slash, akit végül senki se látott: íme, a ti legemlékezetesebb fesztiválsztorijaitok!