„Szakácsnak tanultam, 20 évig voltam kenusként a világ élvonalában, 35 éven át vezettem az üzletemet. Össze lehet adni. Az életem javát folyamatosan olyan tevékenység töltötte ki, amiben nagyon oda kellett figyelni ahhoz, hogy kiteljesedjek benne” – ez akár Wichmann Tamás ars poeticája is lehetne.
A francia újhullám egyik legnagyobb filmes mestere volt úgy, hogy soha nem járt filmes iskolába, mert már tizennégy éves korában otthagyta a közoktatást, hogy a saját útját járja.
Elszakíthatatlan (cérna)szálak kötnek össze bennünket, nőket az elődeinkkel és remélhetőleg az utódainkkal is. Csapó Ida kiállítása a Kesztyűgyárban ezt a cérnaszálat erősíti meg mindannyiunkban.
Az úgy volt, hogy pulykát szerettem volna sütni tavaly karácsonykor, ezért különböző recepteket kerestem, de valahogy egyik se tetszett igazán. Aztán feldobott az algoritmus egy olyat, amit a 89 éves Jacques Pépin készített…
A hazai animációs filmesek egyik legnagyobb formátumú alkotója volt Richly Zsolt, mégis kevesen ismerik a nevét, mert ha tehette, mindig a háttérben maradt. A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi „atyja” épp ma öt éve költözött át az „örökrajzolók” birodalmába.