Fordulatokban ugyan nem bővelkedik, a forgatókönyv java része kiszámítható, a kedves franciás megközelítés miatt, meg a két varázslatos színésznek köszönhetően azonban a Váratlan dallamok egy igen szerethető feel-good mozi lett, ami után az ember talán még azt a testvérét is könnyekig hatva hívja fel, akivel karácsonykor összeakasztotta a bajszát valami blődliségen.
Julie d’Aubigny, más néven La Maupin rendkívüli nő volt, párbajairól (!), botrányos szerelmi életéről, és operai karrierjéről híresült el. Élete tele volt drámával és lázadással a társadalmi normák ellen. Ő a XVII. század egyik legszínesebb és legemlékezetesebb alakja.
Csaknem ötven éve hunyt el, miközben az emléke mit sem halványult: könyvei, darabjai és a történeteiből írt filmfeldolgozások révén Agatha Christie máig a krimikedvelők mindennapjainak része.
A skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú nő érzéki szépségét, tökéletesnek mondott alakját milliók csodálták. Ugyanakkor Az édes élet című filmklasszikus által ismertté vált színésznő élete alkonyát magányosan, a nyilvánosságtól elzárkózva töltötte, és az alkoholban kereste a vigaszt.
Vajon tudni fogják még a gyerekeink, mit csinált egy vonókészítő, vagy hogy kell használni a rokkát? Ha Horog Enikőn múlik, igen! A fotós ősi mesterségek utolsó képviselőit kapja lencsevégre.
Az egyik legnagyobb hatású, műfajteremtő táncos-komikus színpadi csillogása mögött munkás hétköznapok, rengeteg fegyelmezett gyakorlás és puritán életvitel állt. Latabár Kálmán úgy csetlett-botlott végig az életén, hogy senkinek nem sikerült őt elgáncsolnia, pedig sokan megpróbáltak ártani neki.
A színházjegyekre csökken a fizetőképes kereslet. Az is kérdés, fognak-e még a mai huszonévesek színházba járni. A témákról és a formákról is el kell gondolkodnunk: a színház mennyire tud reagálni a felgyorsult kor próbatételeire, az online lét romboló valóságára, a társadalmi közömbösségre? Interjú a magát „színházat csináló” embernek tartó Orlai Tiborral.
A Diafilmgyártó Kft. tavaly ünnepelte a 70. születésnapját, most pedig megjelent a Dia könyv – A magyar diafilmgyártás története is. A diázás sokak kedvence, de azt talán kevesen tudják, hogy milyen célokat szolgált eredetileg a szalagos film, és kinek köszönhető, hogy a kétezres évek elején Magyarországon újraéledt a műfaj.