„Stephen King közel három évtizede adott könyvet a kezembe, elűzte a magányt és megszabadított a szörnyeimtől” – egy igazi rajongó mesél arról, mit adott neki a horror koronázatlan királya, és hogyan segített neki legyőzni a félelmeit.

Az ARC plakátkiállítás az idén sem okozott csalódást, Dián Dóri hol a nevetéstől, hol a szomorúságtól sírt.

Miért mindig csak a színészek vagy a rendező teljesítményéről beszélünk, amikor egy új filmet bemutatnak? Miért nem tapsolunk például a látványtervezőnek is, aki egy egész világot épít fel a karakterek köré? A héten mozikba kerülő A feleségem története például igazi csemege ilyen szempontból: egy nagyszabású kosztümös film, amihez a XX. század legszebb éveit kellett megidézni – és most megmutatjuk, kinek a tervei alapján.

„Sok szempontból különleges, okos és kulturált, ám erősen tétova fiatalok életük egy közös kereszteződésében keresik a nekik megfelelő utat, de nincs elég önbizalmuk, és egymásban sem tudnak bízni eléggé.” Sally Rooney vadonatúj regényét ilyennek látta Kurucz Adrienn:

Aranyló falevelek, sütőtökillat, krizantémok, nagy kirándulások, vacogós reggelek, vénasszonyok nyara, szőlő, alma, az első fagyok… Ahányan vagyunk, annyiféle dolog jut eszünkbe az őszről. Ami most már hivatalosan is megérkezik. Vasárnap estére egy jó kis kedvcsináló a legsokszínűbb évszakhoz!

Tudjátok, mi történik a kutyákkal, ha meghalnak? Tóth Krisztina szeptemberi meséjéből kiderül.

Golding valószínűleg egész életében a démonaival küzdött, az alkohol rabja volt, félt a sötétben, tele volt fóbiákkal, és az írásba menekült. Mezei M. Katalin mesél róla, és felkavaró regényének születéséről:

Mit tesz az agyunkkal a könyvek olvasása (ellentétben a rövid szövegekkel, például a posztokkal)? Kiszorítja-e az e-book idővel a hagyományos könyveket, vagy sem? Miért nem olyan népszerű a digitális könyvtár a magyarok körében, mint nyugaton? Rendkívül izgalmas kérdéseknek járt utána vendégszerzőnk, Széles-Horváth Anna: