„Tengernyi időnk volt, és tengernyi témánk. Csupa mérhetetlenül fontos, halaszthatatlan megbeszélni való. Szavak, mondatok, amelyek idővel mosollyá szelídültek, és már nem tudom felidézni őket.”
Tipizálunk, ítélkezünk, utálkozunk. Akkor ezek szerint tipikus magyarok vagyunk?
Ki mondta, hogy 50-60 vagy 70 évesen már nem lehet tanulni?
Jocó bácsi kirándulni vitte az új osztályát. Mi meg irigykedünk.
Önmagunkkal szembenézni mocsok nehéz feladat, de ha nem tesszük meg, azzal saját magunkat csapjuk be.
Horror és álomsztorik az ingatlanpiacról: a menyasszonycsináló ház, a padláson bujkáló főbérlő, a babagyártó kecó és a többfunkciós ablakpárkány.
„Nem készít fel a magányra semmi sem.”