Magas az IQ-ja, alacsony az IQ-ja, mondogatjuk, de nem biztos, hogy valóban ismerjük e kifejezések pontos jelentését. Kádár Andrea elmagyarázza:

De miért rémisztő a sötét? És miért félünk még felnőttfejjel is? Van ennek valami evolúciós haszna vagy racionális magyarázata? Hogyan küzdhetők le félelmeink, szorongásaink, amelyek újabb és újabb tárgyat találnak magának? Mit gondol erről a pszichológus, a kulturális antropológus és a buddhista tanító?

Még csak ismerkedünk? Már együtt vagyunk, de még nem hivatalos? Mikortól számítunk egy párnak? A XXI. századi kapcsolatok útvesztője:

„Próbáljuk védeni magunkat a rossz hírektől, megengedjük magunknak azt a luxust, hogy nem olvassuk őket, hogy social media és hír-detoxot tartunk, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha nem szenvedünk aktívan mindattól, ami elől homokba dugnánk a fejünket. Távol tartjuk magunktól a társadalmi problémákat, de csak az teheti meg, aki nem érzi őket a saját bőrén.”

Hová vezet, ha a gyerek a saját problémáira mindig csak azt a választ kapja a szüleitől, hogy „nekemisszarvolt”, „mégisemberlettbelőlem”?

Doffek Gábor életében háromszor hozta úgy a sors, hogy egyedül kellett lennie, egyedül kellett boldogulnia. És amennyire szenvedett ezekben a helyzetekben, olyan sokat tanítottak neki a határairól, az erejéről, önmagáról. Most pedig, egy véletlen zeneválasztás miatt hirtelen rászakadtak ezek a sorsfordító emlékek. Neked is van hasonló dalod, ami elválaszthatatlanul összefonódott egy korszakoddal?

Szerintünk vegyétek elő a zsebkendőt…

„A flörtbe semmi nem fér bele a játékosságon kívül. Én abból indulok ki, hogy ha egymásra mosolyog két ember, amitől egy pillanatig jó lesz, az a flört. Amint ebbe más is beépül, tudatos elemek, felborul az egyensúly, az már más lapra tartozik. Továbbra is fogalmi zavar van, amikor ugyanis egy pasi a nő után fütyül, az nem flört. Az sem flört, ha a főnök megdicséri az alkalmazottja külsejét, nem flört, hiszen nem helyénvaló, így máris nem ártatlan az egész.”