„Ez most egy olyan írás lesz, amit nem fogtok szeretni. De attól még muszáj.” Kormos Anett megmondja. Ti pedig olvassátok.

Le az előítéletekkel, élj nyitott szívvel és sok-sok humorral! Hidd el, így még egy másik generációhoz tartozó, ellenkező nemű lénnyel is megtalálod a kapcsolatot.

A könnyed csevej rémületes annak, aki introvertált, néha azonban megúszhatatlan feladat. Összeszedtünk néhány tippet, hogy ne váljon rémálommá, ha néhány szót kell váltanod valakivel.

„Sokan vagyunk. Főleg asszonyok. Mindenkit veszteség ért. Kit ilyen, kit olyan. Az egyik elveszítette a gyermekét, a másik a házát, más valaki egyszerre mindkettőt. Van, akinek egy szempillantás alatt omlott össze az élete.”

„Anya! Ha Isten mindenkit szeret, akkor az ördögöt is szereti?”

Puszi nincs, összenyomorgatott kiflicsücsök és szép rajz viszont van. Judit hiába áhítozott egy rajongó ölelésre a fiától, végül egy egészen apró dolog nyitotta fel a szemét... és vitte őket közelebb egymáshoz.

„Hogyan állítod le a kattogást, az agyalást? Hogyan választod szét a lustálkodós vasárnapi újságolvasást az anyaggyűjtős sajtófigyeléstől, amit néha – az internet végtelenül mély kútjának köszönhetően – képtelenség abbahagyni? Hogyan bírod ki, hogy két kavarás között nem szaladsz a laptophoz, hogy gyorsan feljegyezz valamit?” – Borcsa megmondja.

„Elvesztettem valakit öt évvel ezelőtt, akit nagyon szerettem, de ha ez nem történik meg, nem lennék ma az, aki vagyok.”