Marossy Kriszta: A karácsony csodája akkor az volt, hogy élek, hogy túlélek
Dupla történet arról, hogy miért nem érdemes elhinni, hogy már soha nem tér vissza a régi karácsonyok hangulata.
Dupla történet arról, hogy miért nem érdemes elhinni, hogy már soha nem tér vissza a régi karácsonyok hangulata.
A kisgyerekes szülők decemberben valahogy automatikusan lopakodó üzemmódra váltanak, és mindenfélét rejtegetnek a szekrényükben, az ágyneműtartójukban, és még ki tudja, hol. Aztán gyakran megesik, hogy a sok titkolózás elcsúszik egyetlen apróságon, például egy jegygyűrűn. Mielőtt valaki másra gondolna, természetesen a Mikulás jegygyűrűjéről beszélek! Van neki?
Életünk során számtalanszor kapunk kéretlen tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan kellene viselkednünk, éreznünk magunkat. Még ha jó szándék is lapul mögöttük, ezek a közhelyes mondatok ritkán jelentenek valódi segítséget – főleg egy erősen szorongó embernek. Ideje, hogy tudatosabbak és empatikusabbak legyünk a tanácsaink terén is. Lássuk, milyen mondatokat érdemes elfelejteni:
A kedvenc parfümünk sokkal többet elárul rólunk – a céljainkról, a hangulatunkról, de arról is, milyen kultúrából jövünk –, mint azt gondolnánk. Az illatok végigkísérik az életünket, egy kis tudatossággal és odafigyeléssel pedig magunkról is többet tudhatunk meg általuk.
„Kezdek rájönni, hogy sok dolog, amit a fiatalságom hozadékának véltem, valójában a sajátom. Nem azért vagyok hangos, érzelmes és idealista, mert ilyenek a tizenévesek, hanem mert egy hangos, érzelmes és idealista ember vagyok, aki eddig történetesen tizenéves volt. Csak azt veheti el tőlem a felnőttkor, ami igazán nem volt az enyém. A többit megtartom, még szükségem van rájuk.”
Építkezés. Felújítás. A horrorsztorik melegágya… Csepelyi Adri mond öt okot, amiért érdemes szakemberre bízni a műszaki ellenőrzést.
Mi is küszködünk az elemekkel: íme, így próbáljuk elkerülni, hogy tragikus kimenetele legyen a kutyák-macskák és a karácsonyfák találkozásának. Ti hogyan teszitek borulásbiztossá az ünnepet?
„Ilyenkor értem meg igazán a hozzátartozókat, amikor mi, orvosok kerülünk ilyen helyzetbe…”