Angliában élő ápolónő szerzőnk ezúttal arról mesél, milyen az idei húsvétja. És mi a legnagyobb kívánsága:

„Megijeszt, hogy idén leszek harminc. Mert nem tudok nem arra gondolni, hogy mi van, ha éppen négy év múlva én is meghalok. És nemhogy gyerekem, de normális párkapcsolatom se lesz addig már. Nincs, jó ideje. Pedig szeretnék.”

Mi értelme van egy holt nyelv tanulásának azon kívül, hogy a macskáidat garantáltan jól elszórakoztatod vele? Kiderül Mezei M. Katalin írásából.

„A nagyapám mondta mindig: senkit ne hagyj fázni és éhezni, ha van rá módod, segíts rajta!” Hogyan fognak össze az emberek egy-egy közösségben, hogy segítsenek a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülőkön? Iliás-Nagy Katalin csodás kezdeményezéseket látott:

Ha szükséged van egy kis (sok) energiára, lelki feltöltődésre és nyugalomra, ne menj tovább: Csepelyi Adri a kedvenc, húsvéthoz köthető zeneművükről kérdezte a hazai és nemzetközi komolyzenei élet szereplőit, és összeállított nektek egy ünnepi lejátszási listát.

Mindenkinek üzen valamit a Covid. Az a kérdés, hogy meghalljuk-e. És hogy utána mi lesz.

Találós kérdés: fogyasztó, stresszoldó, erősítő és kedélyjavító, szinte mindenki csinálja, és segít eljutni A-ból B-be – mi az? Nyilván kitaláltátok, hogy a gyaloglás. De vajon tekinthető sportnak a sokszor alulértékelt séta? Szakértőt is megkérdeztünk.

Csepelyi Adri és Szabó Anna Eszter korszakalkotó kísérletei a konyhában: húsízű nem hús készítése videócseten. Ez aztán a szórakoztató közszolgálat!