Magyar szakos japánok Oszakában – Egy magyartanár tapasztalatai és élményei Japánból
Vajon miért tanul valaki magyarul? Ráadásul milyen indokkal választja ezt a nyelvet egy másik kontinensen, az egzotikusnak és távolinak tűnő Japánban?
Vajon miért tanul valaki magyarul? Ráadásul milyen indokkal választja ezt a nyelvet egy másik kontinensen, az egzotikusnak és távolinak tűnő Japánban?
Hien, akit tinisztárként ismertünk meg, ma már 30 éves felnőtt nő, aki komoly karriert épít az USA-ban és Magyarországon. Az Elviszlek magammalban őszintén mesél a tehetségkutatós évekről, és arról, milyen volt vietnámi származásúként felnőni Sopronban.
Pilinszky János, Tóth Árpád, Dsida Jenő és Nemes Nagy Ágnes is merített inspirációt a fákból. Az ő verseikből szemezgettünk a fák és madarak napja alkalmából.
„Engem azért bosszant fel végtelenül ez a téma, mert megvetetik egyénileg az ünneplőt, majd ha nem elég szép, nem pont olyan, amilyennek lennie kellene, akkor kapod a megkülönböztetést, beírást, rossz jegyet. Az én szüleimet nem érdekelte, hogy megvan-e mindenem, hébe-hóba fizetgettek be ezt-azt, ami miatt számtalanszor ért már atrocitás” – osztotta meg szomorú tapasztalatait egy magyar Reddit-felhasználó.
A hypospadiasis egy születési rendellenesség, amelynek lényege, hogy a kisfiúk húgycsőnyílása nem a makk csúcsán található, hanem a pénisz tövéhez közelebb. Szerencsére orvosolható betegségről van szó, a hogyanokról Both Gabi kérdezte a világhírű specialistát, prof. dr. Ahmed T. Hadidit, aki Magyarországon is végez műtéteket az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban, valamint dr. Pirót László gyermekurológust, a Centrum Géndinó gyermekrendelő szakorvosát.
Brezina Kinga Nia oktató szerint ez a tános mozgásforma „az önismeret, az öngyógyítás és az önfejlesztés megvalósításának útja a mozgáson keresztül”.
Albert Einstein óta tudjuk, hogy az idő relatív. Az időészlelésünk rejtélye – amelyhez nem áll rendelkezésünkre külön érzékszerv – azóta is lenyűgözi a kutatókat, akik folyamatosan keresik, milyen tényezőkön múlik, hogy egyszer úgy érezzük, rohannak a napok, a percek; máskor meg úgy, hogy ólomlábakon lépdelnek.
Az idő telik. Akkor is, ha 50 éves vagy, de akkor is, ha még csak 30. És mindkét változásnak megvannak a maga szorongásai, dilemmái.