Ha nem jön a baba: a legjobb, ha nem is beszélünk róla...

Bár rengeteg pár küzd vele, a reprodukciós gondokat, a nehezített gyermekvállalást és a meddőséget – a szexhez hasonlóan – a mai napig erős tabusítás és sok tévhit övezi. Ez pedig nemcsak az erről való kommunikációt, hanem a segítségkérést is megnehezíti – mindkét oldalon.

És bár a meddőségről a mai napig legtöbbször csupán a nőkkel kapcsolatban beszélünk, ahogy azt Vadász Eszter szexuálpszichológus is hangsúlyozza: a meddő párok közül nagyságrendileg körülbelül ugyanannyi nő érintett (40%), mint férfi (40%), a fennmaradó arányban pedig funkcionális meddőségről van szó, aminek nem lehet tudni az okát.

Az, hogy ebben a folyamatban a párok időben megfelelő segítséget kapjanak, sok esetben a párkapcsolatra nézve akár életmentő is lehet, a nehezített gyerekvállalás útját ugyanis olyan nehéz érzések kísérhetik, mint a kudarcélmény, az identitásvesztés, az önbecsülés csökkenése, és az erős szorongás. Ezek pedig mind-mind hatással vannak a szexualitásra, ami így egy többszörösen sebzett területté válik, miközben nemcsak a gyerekvállalásban, hanem a párkapcsolat összetartásában is fontos szerepe lenne.

„A meddőségi diagnózist kézhez kapó pároknak épp ezért fontos lenne tudni, hogy nincsenek egyedül, a nehezített gyerekvállalásból fakadó szexuális változások nagy része pedig rendkívül gyakori, célzottan erre az életszakaszra jellemző, és ami a legfontosabb: átmeneti jelenség” – mondja a szexuálpszichológus.

párkapcsolat szexualitás lombikprogram nehezített gyerekvállalás nehezített gyerekvállalás és szex
Sevcsik M. Anna és Vadász Eszter

Elbuktam, mint férfi

„Amikor a férjemnél csökkent spermiumszámot állapítottak meg, az első időszakban a férfiassága szinte leállt. Úgy érezte, mint férfi, elbukott – legalábbis így mondta. Időre volt szüksége, amíg ezt feldolgozta, és mire újra kapcsolódni tudott hozzám. Nem a »gyerekcsináláshoz«, hanem hozzám. Talán ebben a folyamatban részemről az volt a legfontosabb, hogy nem magamban kerestem a hibát (tuti nem kíván, nem vagyok vonzó stb.), hanem elfogadtam őt olyannak, amilyen, és soha, semmilyen körülmények között nem hagyták el a számat olyan mondatok, hogy »miattad vagyunk ilyen helyzetben« és így tovább” – kezdi Márti, aki már azt követően házasodott össze a férjével, hogy kiderült, csak lombikkal lehet majd kisbabájuk. – „Elfogadtam őt és magunkat is. Mert, ugye, nem meddő nő vagy meddő férfi van ilyenkor, hanem meddő pár.”

A szexuálpszichológus tapasztalatai is azt mutatják: ha a meddőség a férfioldalon áll fenn, az nem csak az érintett önértékelésére, férfi identitására lehet komoly hatással.

„A meddőségi diagnózis az érintettek fejében gyakran összekapcsolódhat az impotenciával is. Holott a legtöbbször a kettőnek semmi köze egymáshoz. Sok meddő férfi nagyon is potens, és ez fordítva is igaz: a szexuális problémákkal küzdő férfiak gyönyörű és egészséges babák édesapái lehetnek. Ennek ellenére megjelenhetnek merevedési zavarok, korai vagy késői/elmaradó magömlés.”

Elbuktam mint nő

A meddőség diagnózisa női oldalon is komoly identitásválsággal járhat, és nagymértékben alááshatja az önbizalmat, illetve a testünkkel való kapcsolatot, ebből adódóan pedig – ahogy azt Vadász Eszter szexuálpszichológus kiemeli – általános szexuális elkedvetlenedéssel, zavarokkal, vágyhiánnyal, alacsony izgathatósággal és orgazmushiánnyal járhat. „Gyakoriak lehetnek az olyan önbántalmazó gondolatok is, mint a »ki kellene dobnom a szemétbe a méhemet«, »nem vagyok teljesértékű nő«, ahogy a szégyenérzet és a kudarcélmény is. A terméketlenségi diagnózis önmagában is komoly és hosszú távú stresszforrás, amely mindkét nem életminőségére, mentális jóllétére és szexuális életére hatással van.”

Ahogy azt a szakember a témában született, decemberben megjelent Szeretnénk, ha megszületnél – A meddőség orvosi, lélektani és társadalmi vonatkozásai című kötetében is kiemeli:

a terméketlen párok nagyjából harmada szenved valamilyen szexuális zavartól (ez több, mint kétszerese a termékeny pároknál tapasztaltnak), a terméketlenségben és szexuális zavarban is érintett párok pedig legtöbben (70%-uk) szexuális vágy- és izgalomcsökkenésről számoltak be.

Amikor a szex elvárássá, időzített programponttá válik

„Aki a nehezített gyermekvállalás útján jár, biztosan tudja, hogy az együttlétek nem feltétlenül mindig spontán alakulnak, hiszen az időzítés nem mindegy. Ebbe pedig bele lehet fáradni, ami egyáltalán nem pozitív irányba befolyásolja a házastársi kapcsolatot. Mi is éreztük már így magunkat.

Nem szép ezt mondani, de a férjemmel belefáradtunk a kötelező próbálkozásokba.

Régen a szexuális együttlétek örömteli és jó érzést okozó alkalmak voltak, ezeket váltották fel a feladatszerű aktusok. A férjemmel közösen próbálunk ebből kiutat találni, de nem könnyű. Reménykedünk abban, ha lesz kisbabánk, helyreáll az egyensúly a hálószobánkban is” – meséli Júlia, a megélései pedig sokaknak lehetnek ismerősek.

A szex feladattá, elvárássá silányulása, a termékenység miatti szorongás, a nehezített gyerekvállalás miatti stigmatizáltság, és az ezzel járó szégyenérzet komoly hatással lehet mindkét oldalon a libidóra, az izgalomra, ahogy merevedési problémákhoz is vezethet. „Ezek sajnos nem segítik sem a spontán vágy, sem pedig a triggerelt vágy megélését. A férfiaknál pedig akár anticipációs szorongáshoz is vezethetnek, amikor már előre frusztrációt éreznek amiatt, mi lesz, ha ismét nem lesz erekciójuk. Ez pedig akár az együttlét elkerüléséhez is vezethet” – mondja a szexuálpszichológus.

párkapcsolat szexualitás lombikprogram nehezített gyerekvállalás nehezített gyerekvállalás és szex
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Maria Korneeva

Minden gondolat ugyanoda összpontosul: vajon most sikerül?

„A többéves sikertelen próbálkozás, a babavesztés átírta az intim kapcsolatot is a férjemmel. Már a tudatos, időzített együttlét is az intimitás rovására megy, de a tetejében minden alkalommal az zakatolt a fejemben: vajon a mostani aktustól teherbe esem? Ha igen, vajon sikerül kihordanom? Így nem tudja az ember igazán átadni magát a dolognak... És mivel ami bent, az kint, a partner is érzi a nőben megjelenő frusztrációt, befeszülést. Egy idő után emiatt a férfi azt érezheti, hogy csak a gyermekvállalás miatt van az együttlét. A vetélések, a műtétek sorozata, amikor nem engedélyezett a szex, és lelkileg sincs ráhangolódva az ember, mind nyomot hagynak” – mondja Imola, aki elárulja azt is, a rengeteg kudarcélmény mind sebet ejtett a nőiségében is. 

Nem látta már magát kellően nőiesnek, kívánatosnak, így az élvezet kedvéért nem is kezdeményezte az intim együttlétet. „Mire kiderült nálam az egészségügyi probléma, ami akadályozta a gyermekvállalást, addigra már annyira rányomta a kapcsolatunkra a bélyegét a sikertelenség, hogy nálunk végül váláshoz vezetett.”

A nehezített gyermekvállalás sokféle módon színezheti át a szexualitást a pár tagjainál, ám a teljesítményszorongás mindkét oldalon megjelenhet: vajon most sikerült teherbe esnem, vajon most sikerült megtermékenyítenem?

Ezek az aktus közben megjelenő gondolatok, amiket a szakirodalomban kognitív elterelődésnek neveznek, nőknél negatívan befolyásolják az orgazmuskészséget, férfiaknál pedig korai vagy késői/elmaradó ejakulációs zavart okozhatnak a szexuálpszichológus szerint. És mind tovább növelhetik a szexuális együttléthez kötődő kudarcélményt, görcsöket. Ahogy azt Vadász Eszter is kiemeli, az egészséges populációban az izgalmi zavarok nagyjából az emberek tizedénél jelentkeznek, de a nehezített termékenységgel élőknél ez az arány gyakoribb: a nők 25%-a, a férfiaknak pedig nagyjából 18%-a számol be a szexuális izgalom zavaráról.

„Az agyad folyamatosan azon kattog, mi lesz, ha most sem sikerül teherbe esned. Hiába mondják, hogy engedd el, ne görcsölj rajta, önkéntelenül is belekerülsz ebbe a gondolatspirálba, amiből nagyon nehéz visszahozni magad a jelenbe. Arról nem is beszélve, ha a termékenységi problémák több éve fennállnak, a pár tagjai, csúnya szóval, könnyen érezhetik magukat tenyészbikaként és tenyészkancaként, miután a szex örömszerző része helyett már csak a reprodukciós célok vannak fókuszban

– fejti ki Sevcsik M. Anna, az Élet. Érzés Egyesület alapítója, amely a perinatális veszteségben és a nehezített gyerekvállalásban érintetteket segíti.

Azt már a szexuálpszichológus hangsúlyozza, hogy az öröm és az élvezet azonban fontos ragasztóanyaga a párkapcsolatnak, épp ezért lenne lényeges szétválasztani az „örömszexet” a „babaszextől”. Míg utóbbi a reprodukcióról szól, arról, hogy kisbabát szeretnénk, előbbi arról, hogy szeretjük egymást, és örömöt szeretnénk okozni egymásnak. „Mindkettő iszonyúan fontos, ahogy az is, hogy a nehezített gyerekvállalás útján a pár ne hagyja abba az örömszexet, mert ez lesz mindennek a kulcsa” – mondja Vadász Eszter. 

A lombikot sok frusztráció, szorongás kíséri

Kingáék 2016-tól 2022-ig vártak első gyermekük érkezésére. „Ez idő alatt a férjemmel szinte minden »létrát« megjártunk az egészségügyi szférában, és végül lombikprogram segítségével váltunk szülőkké. A sikertelen évek alatt hektikus volt a szexuális életünk. Mindkettőnknél feszültséget gerjesztett az együttlét – bár rendben működtünk, mégis ott lebegett a fejünk felett a gondolat, hogy »ez a mai lehet, babát hozott«.

A környezetünkből érkező nyomás mellett sok szorongást és vitákat szült köztünk az arra vonatkozó kényszer is, hogy »most kell együtt lenni, mert a doki azt mondta«. Tulajdonképpen ahogy sikerült a lombik, a szexuális életünk is rendeződött” – meséli Kinga.

Ha a meddőségi diagnózis még nem is befolyásolta negatívan a pár szexualitását, a szexuálpszichológus szerint a lombikprogram már komoly nehézségeket hozhat. A legnagyobb gond elmondása alapján két forrásból származhat.

Egyrészt az ösztrogén- és progeszteronpótlás – előbbire a peteérés biztosabb beindításához, míg utóbbira a megtermékenyülés és/vagy a méhnyálkahártya biztonságáért van szükség – önmagában is kifordíthatja a nőket a megszokott indulati, érzelmi és szexuális világukból. Másrészt óriási frusztrációkat tud okozni egyik és másik oldalon is, hogy az egészségügyi szakemberek a folyamatban több alkalommal is „átveszik” az irányítást a pár szexualitása felett: a siker érdekében ugyanis lesznek napok, amikor megengedett marad az intim együttlét, de olyanok is, amikor nem.

„Az intimitásnak az a határa, amelyen túl a pár alapesetben nem engedne bepillantást a külvilág számára, súlyosan sérül. És bár a meddőségi kezelésben érintett férfiak többször számolnak be merevedési zavarról, alacsony vágyról és akár korai magömlésről, a nők nemcsak mentális, hanem fiziológiai értelemben is jóval kiszolgáltatottabbak a folyamatban.

Az ő mentális jóllétüket, testi, érzelmi és szexuális életüket sokkal inkább befolyásolják a kezelések, mint a férfiakét. A fókusz a szexuális örömökről az életképes embrió megfoganására korlátozódik, ezek folyományaként gyakran drasztikusan is csökken a nők libidója és az aktusok száma, minimalizálódik a spontaneitás és a szexuális érdeklődés a másik iránt, valamint csorbul az orgazmuskészség – ez pedig mindkét oldalon elégedetlenséghez vezethet” – hangsúlyozza Vadász Eszter. De a szakember a témával kapcsolatban azt is kiemeli, hogy ez a helyzet könnyen okozhatja a szexuális élet aszimmetriáját is.

párkapcsolat szexualitás lombikprogram nehezített gyerekvállalás nehezített gyerekvállalás és szex
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Science Photo Library

Amikor felborul az egyensúly

Egy párkapcsolatban lehetnek olyan élethelyzetek, amikor különböző okok miatt előfordulhat, hogy nem válik lehetségessé a behatolásos együttlét. A szexuálpszichológus szerint azonban ezekben az időszakokban is fontos megtartani az érzéki érintéseken, orális kényeztetésen keresztül az intimitást. A lombikkezelések időszaka alatt viszont ez legtöbbször csak a férfi partner kielégítésére korlátozódik

„Annak ellenére pedig, hogy a kezelések és eleve a terméketlenség hatására sok nőben csökken a szexuális vágy, mégis belemennek párjuk kezdeményezésébe, annak érdekében, hogy kielégítsék a vágyát. Ez azért is válhat fontossá a nőnek, hogy védelmet és segítséget kapjon a párkapcsolat megtartása érdekében a kritikus időszakban. A gond a kialakuló aszimmetriával van, érdemes ezt tudatosítani, és később enyhíteni ezen.”

Az intim tér megteremtése a szexuálpszichológus szerint elengedhetetlen a párkapcsolat megerősítéséhez. Vadász Eszter azt mondja, szerencsére a párkapcsolat megóvása érdekében egyre többen tartják fontosnak a lelki segítség igénybevételét is, így csökkentve az esélyét annak, hogy a terméketlenség és az asszisztált reprodukciós kezelések komoly pszichés következményekhez – akár erős szorongáshoz, az önbecsülés zavaraihoz, bűntudathoz, depresszióhoz –, vagy a párkapcsolat széteséséhez vezessenek. A gond azonban a szexuálpszichológus tájékoztatása szerint az, hogy ebben a folyamatban sok nő párja nem vállal szerepet, pedig ez az időszak nagymértékben megterheli a férfiakat is.

Kire marad a lelki terhek elhordozása?

„Már a nászéjszakától kezdve nem védekeztünk. Felszabadító volt. Amikor termékeny időszakban voltam, mindig arra gondoltunk, hogy talán most fogan meg a babánk. Nem jelentett gondot az időzített együttlét sem. Teltek a hosszú hónapok, majd számtalan negatív teszt, egy diagnosztikus laparoszkópia-méhtükrözés-átjárhatósági műtét és 3 »megerőszakolós«, sikertelen inszemináció után a lombikprogramban találtuk magunkat.

A hormonok miatt a második sikertelen beültetés után kb. 1,5 hónapra a libidóm mélyrepülésbe került. Ezalatt én jártam szakemberhez, a férjem nem. Mint utólag kiderült, ő azt gondolta erről az időszakról, hogy ez már mindig így lesz, sőt, ha gyerek születik, még rosszabb lesz. A harmadik beültetésnél már fizikailag és lelkileg is kivonult a dologból, és úgy éreztem, a kapcsolatunkból is. A libidóm visszatért, de már nem volt partner ebben. Március 20-án válunk, egy éve lesz, hogy külön éljük az életünket” – meséli Mónika, története pedig sajnos nem egyedi.

Abban Vadász Eszter és Sevcsik M. Anna is egyetértenek, hogy a meddőséggel járó lelki terhek elhordozását és azok oldását a párok életében inkább a nők vállalják magukra. „Amikor bejelentkezik hozzám valaki, igyekszem az első pillanattól erősíteni benne, hogy a pár mindkét tagját várom – sőt, ez lenne az ideális –, aztán végül megérkezik a nő, egyedül. Mintha a meddőség csupán a nő asztala lenne, az ő meddősége. Ebben pedig szét lehet forgácsolódni párként” – emeli ki a szexuálpszichológus.

Jó esetben nem lesz ez mindig így, és nem vagy egyedül

Jól megmaradni egymás mellett ebben a nehéz folyamatban nem könnyű – és akkor finoman fogalmaztam –, de egyáltalán nem lehetetlen. Barbiék – ahogy ő fogalmaz – összetartó csapatként tudtak átlendülni a várakozással és kudarccal teli éveken. Azt mondja, visszatekintve az őszinteség, a rengeteg beszélgetés, egymás feltétel nélküli támogatása és sok esetben a humor volt az, ami átsegítette őket a nehéz időszakokon, amíg a gyerekeik végül lombik segítségével meg nem érkeztek.

Velünk ellentétben a cikk elején már említett Mártiék még várnak a babájukra, de abban nagyon hasonló a történetük Barbiékhoz, hogy az ő kapcsolatukat is megerősítette a sok nehézség, amin együtt mentek keresztül.

„Már nem követem, hogy van-e az adott hónapban peteérés. Nyilván mindig úgy vagyunk vele a férjemmel, ha jönni akar spontán is a baba, akkor várjuk szeretettel, de az élet megy tovább, és nem akarjuk elvesztegetni azokat az időszakokat, amik a legjobbak is lehetnének, ha a küzdés nem írna felül mindent. Hogyan alakul most az intim életünk? Akkor és úgy bújunk össze, amikor vágyunk rá! Nem látunk már mögötte célt, és nekünk igazából azóta sokkal jobb a kapcsolódásunk, mint az első években valaha volt.”

Az, hogy a kisgyerekes években a szexualitás megmaradjon, már előtte, a gyermekvállalás, illetve a várandósság alatt is odafigyelést, energiát igényel a pár részéről. A legfontosabb a folyamatban a párkapcsolat összetartása, Sevcsik M. Anna épp ezért azt szokta javasolni a hozzájuk forduló pároknak, hogy lehetőség esetén már a meddőségi diagnózis kézhez vételétől, tehát a nulladik ponttól kérjenek lelki támogatást. És fordítsanak figyelmet arra is, hogy megmaradjon köztük az intimitás. „Az olyan pici, ám annál fontosabb gesztusok, mint az ölelés vagy a csók, mind közelebb vihetnek minket egymáshoz, és ahhoz, hogy fokozatosan visszatérjünk az örömteli, nem feladatszerű szexualitáshoz. A konszenzus abban, hogy ez kinek, hogyan esik jól, viszont elengedhetetlen a folyamatban.”

Ez az út ugyanis elképesztően rögös és hosszúra is nyúlhat. A nehézségekkel való közös megküzdés azonban még erősebbé kovácsolhatja a párkapcsolatot – minden téren.  

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Justin Paget