–

Becslések szerint csak Németországban évente nagyjából hatezer várandósság szakad meg a 13. és 24. hét között. Ennek ellenére az ügy sosem jutott volna el a parlamentig, ha annak idején négy érintett aktivista nem kezdett volna el lobbizni a törvénymódosításért.

Natascha Sagorski és három társa még 2022-ben nyújtottak be alkotmányjogi panaszt a német Szövetségi Alkotmánybíróságnak. Mindannyian terhességük 12. és 24. hete között vesztették el kisbabájukat, mégsem részesülhettek szülési szabadságban, mivel az nekik nem járt. Sagorski épp ezért betegszabadságot kért az orvosától – ám az elutasította a kérését.

„Azt mondta, csak dramatizálom a helyzetet” – nyilatkozta később újságíróknak.

A négy nő tehát közös beadványt nyújtott be, amelyben azzal érveltek, hogy a 12. és 24. hét között bekövetkező veszteségeket ugyanúgy kellene kezelni, mint a 24. hét utániakat. Az alkotmánybíróság azonban 2024 szeptemberében elutasította a kérelmüket, mondván, hogy az nem az ő döntési jogkörükbe tartozik.

A lobbisták ezután a parlamenti pártoknál próbálkoztak. Így fordulhatott elő, hogy két, szinte ugyanolyan törvénytervezetet is benyújtottak a témában: az egyiket a szociáldemokraták és a zöldek, a másikat pedig a kereszténydemokrata CDU-CSU pártszövetség. A dupla tervezet miatt az ügy ismét megtorpant: a pártok hónapokon át tartó tárgyalásokba bonyolódtak arról, melyiket is kellene a parlament elé vinni.

Végül sikerült egyezségre jutni: a két vázlat közül a CDU-CSU pártcsaládé került parlamenti szavazásra, mivel tudták, hogy azt a szélsőjobboldali AfD is támogatni fogja. Így is lett: idén január végén a parlament alsóháza egyhangúlag megszavazta a törvénymódosítást.

vetélés magzat koraszülés szülési szabadság átsuhanó babák
Isa Grütering, Philipp Grütering, Natascha Sagorski, Marie Nasemann, Collien Ulmen-Fernandes és Sebastian Tigges kiálltak az ügy mellett – Kép forrása: Getty Images/Matthias Nareyek

Mit változtat meg az új törvény?

„Nem találkoztam egy ukrán nővel sem, aki nemet mondott egy orosz katonának. Ők mind halottak”

WMN Ügy – 2025. február 24. – MD

– Az új törvény célja, hogy biztosítsa az érintett nők számára azt az időt, amely a veszteségük utáni érzelmi és fizikai felépüléshez szükséges – mondta Sarah Lahrkamp, a szociáldemokrata párt egyik képviselője a parlamenti szavazás után a Deutsche Welle német közszolgálati adónak.

A jelenlegi német szabályozás szerint a „Mutterschutz", vagyis a szülési szabadság, a kismamáknak legkorábban a szülés előtti hatodik héttől vehető igénybe, és a szülés utáni nyolcadik hétig tart – akkor is, ha a baba halva született. Ez a szabályozás azonban nem vonatkozik azokra, akik ugyan már túl vannak a 12. héten, de még nem érték el a terhességük 24. hetét.

Az új törvény értelmében azok a nők, akik a terhességük 13. hete után vesztik el kisbabájukat, ugyanúgy jogosultak szülési szabadságra, mint azok, akik a várandósság 24. hete után. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

  • akik a 13. hét után, de a 17. hét előtt vesztik el a babájukat, két hét szülési szabadságot kapnak,
  • akik a 17. és 20. hét között, hat hét szabadságra jogosultak,
  • akik pedig a 20. hét után, nyolc hét szabadságot vehetnek igénybe.

Fontos tudni azonban, hogy a szabadság kivétele nem kötelező – az érintett nők saját döntésük szerint élhetnek ezzel a lehetőséggel, vagy elutasíthatják azt.

– A kulcs az, hogy a nők szabadon dönthessenek arról, akarják-e ezt a szabadságot vagy sem – mondta Kathryn Eichhorn, a Szövetségi Fegyveres Erők müncheni egyetemének munkacsoport-vezető pszichoterapeutája. „A statisztikák szerint minden negyedik – egyes becslések szerint akár minden harmadik – terhesség vetéléssel végződik. Az érintett nőknek egyszerre kell megbirkózniuk az érzelmi traumával és a fizikai felépüléssel is – ám erről csak igen ritkán beszélünk" – tette hozzá.

A tanulmányok szerint egy elvesztett kisbaba utáni gyászidőszak hónapokig, de akár évekig is eltarthat, ezért különösen fontos, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a történtek feldolgozására és a gyógyulásra.

– Azok a nők, akikkel a praxisomban találkozom, nagyon sok nehéz érzéssel küzdenek – a gyász mellett a bűntudat és a szégyen érzése is mélyen dolgozik bennük – mondta a pszichoterapeuta.

Natascha Sagorski – bár nem teljesen elégedett az elért eredménnyel – mégis reméli, hogy a kiterjesztett szülési szabadság elfogadása paradigmaváltást hoz majd, és a vetélések témája többé nem lesz tabu Németországban.

Nem csak Németországban létezik ilyen szabályozása a szülési szabadságnak
  • Indiában azok a nők, akiknek várandóssága idő előtt megszakad, hat hét fizetett szabadságot kapnak.
  • A Fülöp-szigeteken közel két hónapnyi szabadság jár ilyen esetekben – és akkor is, ha a várandósságot életveszélyes okokból műtéti úton kell megszakítani.
  • Új-Zélandon mindkét szülő három-három nap szabadságot vehet ki.
  • Az Egyesült Királyságban pedig jelenleg is vita folyik a parlamentben egy olyan törvényjavaslatról, amely két hét fizetett szabadságot biztosítana az érintett nőknek.

WMN szerkesztőség

https://www.mother.l, dw.com/en, zdf.de, deutschlandfunk.de

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Helin Loik-Tomson