A szexualitást övező tabukkal és tévhitekkel, illetve a vágyainkhoz kapcsolódó szégyenérzettel szeretett volna leszámolni a WMN nagy szexkutatása. Az eredmények pedig magukért beszélnek: a válaszadók majdnem fele (!) számolt be például arról, hogy átélt már szexuális zaklatást, bántalmazást, 19 százalékuk pedig a mai napig nem tudta ezt feldolgozni…
Javasolták háború és „hisztéria” ellen, máskor meg tiltották, és még penitenciát is róttak ki arra, aki maszturbálni merészelt. Pedig az ehhez használatos eszközök már az őskor óta az életünk részei, hiába is szerettek volna a kutatók erről „diszkréten” mást állítani…
Elég sok generáció dolgozik együtt a WMN szerkesztőségében, így változatosak az élményeink… például abban a kérdésben is, hogy mikor és milyen körülmények között láttunk életünkben először pornót. Olvassátok el a mi történeteinket, aztán valljatok ti is!
Egy teljesen anonim felméréshez kérjük most a segítségedet! A célunk: leszámolni a tabukkal, a tévhitekkel, a gúzsba kötő szégyenérzettel, ami sokszor kapcsolódik a testünkhöz, a szexualitásunkhoz. Beszéljünk nyíltan a vágyainkról!
Nők, testek, mellek, tokák, szőr a lábon és menstruáció, vagyis szinte minden, ami szóba kerül, amikor egymás között beszélünk a testparáinkról. Mert azok nyilván vannak.
Olvasónk gondolni sem akart a férfiakra, aztán egyszer csak belebotlott egy külföldi ismeretlenbe.
Hedy Lamarr orális eksztázisától a falhoz döntős egymásnak esésen át a Bridgerton kosztümös kamatyfesztiváljáig. Filmes szexklisék minden mennyiségben.
Miért fontos egy közösségnek, hogy a fiatalok mikor esnek át az első aktuson? Mit jelent a társadalom szemében az „ártatlanság”? Mit gondolnak a szüzesség elvesztéséről a mai tinédzserek? Nyáry Luca írása:
Úgy, ahogy vagy – ezzel a címmel írt könyvet Emily Nagoski amerikai szexuálpszichológus, aki az önfeledt szexualitásról beszél a Magyarországon most megjelenő kötetében.
Ki mondta, hogy a matematika és a statisztika nem lehet szexi?