Az egyre növekvő ingatlanárak és albérleti díjak miatt az egyszülős családok lassan kiszorulnak az ingatlanpiacról. A lakhatási szegénység új formájára megoldás lehet az egyszülős közösségi lakhatás (co-living), amelynek keretében az egyszülős családok közös élettérben kezdenek új életet, ez pedig nemcsak otthont, hanem érzelmi támogatást is jelenthet az érintetteknek.
A jegygyűrű a végtelen szerelem és az egymás iránt örök elköteleződés szimbóluma – egészen a válásig. Utána azonban nemcsak a gyerekek, a vagyon és a közös otthon kérdéseiről kell dönteni, hanem arról is, mi legyen az ékszer sorsa.
Egyre több az „ősz válás”, amikor valaki 50 vagy akár 60 év felett vet véget a házasságának. Ezt inkább a nők kezdeményezik, s vannak életesemények, amelyek növelik a válás valószínűségét. De miért és hogyan kezd valaki új életet közel a nyugdíjhoz, vállalva annak a kockázatát, hogy élete végéig pár nélkül marad?
„Az ágy közös, a párna nem” – írta Pilinszky. De vajon hosszú távon is működik a nesting, amikor a szétköltözés után nem a gyerekek, hanem a szülők ingáznak?
Az amerikai válóperes tendenciák évek óta egyértelműek: január első hetében érkezik be a bíróságokra a legtöbb kereset. A tendencia statisztikailag itthon ugyan nem kimutatható – nálunk ugyanis a nyári szabadságok után, szeptemberben jutnak a legtöbben döntésre –, de a szakemberek szerint az év első hónapja nálunk is igencsak „népszerűnek” számít.
„Egy gyereknek az anyja mellett a helye” – tartja a mondás és bár egyre több családban természetes, hogy a gyerek körüli teendők a szülők között megoszlanak, azért még mindig az a „normális”, hogy az anya a gyerek(ek) mellett marad. Akkor is, ha ez a karrierjébe, az álmaiba, a szabadságába kerül.
A sok válás és bizonytalanság közepette megnőhet a barátságok szerepe a lelki jóllétünkben, ahogy erre a Január 2. című új magyar film, és a friss pszichológiai kutatások is rámutatnak.
Esetek, amiket ha filmben látnánk, azt mondanánk, biztos valami tudatmódosítót használt a forgatókönyvíró, mert ilyen nincs, nem történhet meg. Kivéve, ha a forgatókönyvet maga az élet írja.
A szakítás vagy válás sosem csak az érintett felek számára hoz változást. A közös gyerekeken túl ugyanis a rokonok, a barátok, a kollégák is „válnak”. De vajon lehet-e jó viszonyban maradni az ex-anyóssal, megőrizhetők-e a közös barátok?
A mozaik lét egy kihívásokkal teli, bonyolult családforma, de reményteli is – vallja dr. Ságh Beáta orvos, pszichológus, aki a Lélektani határ mozaikcsaládokról szóló epizódjának vendége volt. Az ő gondolataiból válogattunk.